Pr�b�lom kitiszt�tani l�t�som, hogy l�ssam az-e akire gondolok. Igen, � az! Ilyen m�zlit, hogy pont Kakashi-sensei

- Engedd el! – hallom meg hirtelen az ismer�s hangot. Az nem lehet… hogy Kakashi – sensei az. K�nnyeimet kir�zom szememb�l, �s l�tom, hogy nem csalt az el�bb a hal�som. A helyzetem ellen�re is elmosolyodok, mert m�r tudom nem lesz baj. Egy pillanatig farkasszemet n�znek egym�ssal, majd Itachi r�ront a sensei - re. Ezen j�l felh�zta mag�t, l�tszik rajta, hogy most legsz�vesebben meg�ln� senseit. De � csak v�dekezik, �s nem t�mad vissza. A r�g�sokat �s �t�seket csak h�r�tja, � nem t�mad. Biztos az�rt, mert m�giscsak di�k, �s a tan�rok nem b�nthatj�k. Oldalr�l k�sz�l r�gni egy nagyot Itachi, �s �gy t�nik ez be fog tal�lni.

- Vigy�zzon! – ki�ltom oda a sensei - nek, �s szerencs�re el tudta h�r�tani a t�mad�st. Hirtelen lefogta Itachi egyik karj�t, mintha ki akarn� t�rni.

- Te szem�t – sziszegte. F�jdalmasan felki�ltott, mivel karjait lassan fesz�tette h�tra a sensei. Ekkor el is engedte.

- T�bbet ilyet ne merj tenni. – mondta m�ly hangon a fi�nak. Itachi morogva fel�llt �s elfutott az es�ben.

Most, hogy ennek a kis harcnak v�ge, sensei fel�m vette az ir�nyt. �s most jut eszembe, hogy teljesen kint van mindenem! ��� nem igaz, �s nekem ma feh�r csipk�s melltart�t kellett felvennem! Mikor oda�r hozz�m, elford�tom a fejem. �rzem, hogy tiszta piros az arcom. Szerencs�mre nem �ll meg szem�gyre venni, hanem r�gt�n kezeim kiszabad�t�s�val foglalkozik. �vatosan bogozza ki a dr�tot, k�zben n�ha hozz��r a kezemhez. Akkor egy pillanatra mindig �sszer�ndulok.

- K�sz is v�n. – jelenti ki. M�r elzsibbadt a karom, �s a csukl�m k�r�li piros vonalakat vizsg�lom, amit a dr�t okozott.

- Minden rendben? - fordul oda hozz�m.

- Igen persze. Csak nem igaz�n tudom, hogyan ker�l�k haza �gy. – hiszen esik, sz�t van t�pve a ruh�m… soroljam? Valami puh�t a h�tamra ter�t. A kab�tja volt az. De j� meleg…

- Cs�k ne’ogy megf�zz. – mosolyog r�m. Elmotyogok egy ’k�sz�n�m’ �t, �s csak n�zek magam el�.

- Elj�’etn�l ’ozz�m, �s onn�n elvi’etn�lek ’ozz�tok.

Tess�k? Azt szeretn�, hogy elmenjek hozz�? Itt lenne a nagy lehet�s�g, ha nem lenn�k n�la vagy t�z �vvel fiatalabb… Kiskor� vagyok, �s ha m�g viszontszeretne is, akkor sem lehetn�nk egy�tt…

Abbahagyom az elm�lked�sem, �s sz� n�lk�l k�vetem. T�sk�mat is mag�val hozta, �s ragaszkodott hozz�, hogy mellette menjek, ne m�g�tte, mert akkor nem t�madnak meg.

Meg�rkezt�nk lak�s�hoz. Ahogy a tan�rok t�bbs�ge, � is panelerd�ben lakik. Szerencs�re a f�ldszinten lakik, �gy nem kellett se liftezni – amit ut�lok - se sokat menni a l�pcs�h�zban. Udvariasan el�reengedett, �n meg egy m�sodperc alatt k�rben�ztem. Egyszer�en k�v�ncsi voltam. Egyszob�s garzon, ami r�gt�n az el�szoba-nappali-h�l�szoba r�szre ny�lt. Az ajt�t�l balra, a sarokban volt egy �gy, tov�bb� a szekr�nyek, jobbra az �r�asztal, k�nyvespolc, sz�m�t�g�p (?), egy�b dolgok t�rol�s�ra m�g egy polc. Becsukta az ajt�t, levette r�lam a kab�tot, �s mondta, hogy �ljek le az �gyra. Engedelmesen le�l�k, mint egy j�l nevelt kisl�ny. �rzem, hogy a sz�vem gyorsabban ver a szok�sosn�l. Valami�rt annyira izgulok. Az el�bb kiment a konyh�ba, �gy fesz�lts�gem hajam rendezget�s�vel vezetem le. Csuromv�z, �s semmire se megyek vele, de az�rt megnyugtat egy kicsit. Sz�tszakadt fels�m el�l az�rt begombolom, de �gy meg a h�tam van kint teljesen. A sensei p�r perc m�lva visszat�r, egy t�lc�val a kez�ben. Sz�val te�t f�z�tt. Lerakta az �gy el�tt �ll� doh�nyz�asztalk�ra, �s elvette az egyik b�gr�t. Azt hittem � kezd el inni, de helyette nekem ny�jtotta. - K�sz�n�m… - mondom, mikor �tveszem. Kez�nk v�letlen �ssze�r, szerintem direkt �gy tervezte. Elkezdek inni, de l�tom, hogy � m�g nem. Engem n�z. Annyira zavar, �rzem, ahogy az arcom v�r�s�dik. V�g�l � is inni kezd, �s megnyugodok. Majdnem egyszerre rakjuk le a b�gr�ket, elvenn�m kezem, de megfogja. Vagyis a csukl�mat n�zi meg, a dr�tnyomok miatt.

- Nem f�j ugye? – v�lasznak megr�zom a fejem. Ujj�t finoman v�gigh�zza karom bels� r�sz�n oda �s vissza. Olyan j� �rz�s volt, el is felejtettem mindent, �s becsuktam a szemem. Abbahagyja, kezeit az arcomra helyezi, h�velykujjaival l�gyan cir�gatja b�r�m. Kinyitom szemem, �s v�r�s arccal r�n�zek, de � is csak n�z engem. Egyre er�sebb a sz�vver�sem, a kezem meg remegni kezdett.

- Sen…sei. – csak ennyit tudtam kiny�gni. Arca v�szesen k�zel�t az eny�mhez, m�r zil�lva veszem a leveg�t. �letemben nem izgultam m�g ennyire! Behunyom szemem, �s hagyom, hogy megtegye…

L�gyan megcs�kolt, nem vadul �s durv�n, mint Itachi. Ez az els� IGAZI cs�kom egy fi�val, vagyis f�rfivel.

Felb�torodva �n is megpr�b�lom viszonozni, amin �rzem, elmosolyodik. Egyre jobban belemer�l�nk, egy pillanat telik el, �s m�ris hanyatt d�nt. Egyik karj�val megt�masztja mag�t, m�sikkal v�gigsim�t oldalamon. Kezemmel ez�st haj�ba t�rok, j�tszani kezdek vele, mire egy kis s�hajt enged el. Megszak�tja a cs�kot, �s m�r komolyan n�z a szemembe.

- Ezt nem lett volna sz�b�d. – suttogja. Fel�l, �s n�z maga el�. Meg�rtem. Hiszen �n kiskor� vagyok m�g. - Egy t�n�r �s egy di�k k�z�tt nem le’et semmi sem. – folytatja - � t�rv�ny. Pedig �n t�ged… - mondat�t nem fejezi be. Csak rem�nykedni tudok, melyik sz�t akarja mondani. N�h�ny k�nnyem akaratlanul is kicsordul, de nem s�rok.

- Ne s�rj! – k�nnyeimet mosolyogva let�rli ujj�val.

- De szeretem mag�t! Csak m�g nem…

- �n is szeretlek. Nem sz�m�t, ’ogy fi�t�labb vagy n�l�m. – ennek igaz�n �r�l�k. V�gre el�llnak k�nnyeim �s sz�lesen elmosolyodok. – �s cs�k veled szeretn�k lenni. Sakura… - suttogja f�lembe. �rzem forr� lehelet�t, �s beleborzongok.

- �n is. – csak ennyit v�laszolok – M�rmint �gy �rti, hogy egy�tt j�rni? – m�r megint elv�r�s�dtem.

V�laszul b�lint egyet, �s kez�t az eny�mre sim�tja. Hu, h�t ez gyorsan meg lett besz�lve.

– De mivel egy h�nap m�lva leszek tizenhat �ves, mi lenne ha…

- Hm? – vonja fel szem�ld�k�t. Biztos k�v�ncsi az �tletemre. Szerintem el�g furcsa �tlet, de t�relemmel tal�n bev�lhat.

-… ha megv�rn�nk, am�g tizenhat leszek, �s ut�na v�llaln�nk, persze ha akarja… – b�k�m ki v�g�l. Elgondolkodik rajta egy darabig, majd helyesli �tletem. Akkor m�r nagykor�nak sz�m�tan�k, m�r csak az addig lev� id�t kell kib�rni.

- Akkor ’�z�viszlek j�? – kel fel az �gyr�l, �s felseg�t engem is. Bizony, kicsit elzsibbadt a l�bam, meg kellett kicsit mozgatnom.

- K�sz�n�m Sensei.

- �s m�g v�l�mi. Sulin k�v�l cs�k Kakas’i n�k sz�l�ts. Nem kell m�g�zni.

Ism�t r�m seg�ti kab�tj�t, bez�rja az ajt�t, �s kimegy�nk a gar�zshoz. J� van kocsija! �n csak n�zem, ahogy kitolat, meg becsz�rja az ajt�t. Kisz�ll �s kinyitja az ajt�t nekem is. Ezzel a nagy udvariass�ggal eg�szen zavarba tud hozni. Nem �rtek annyira a m�rk�khoz, de mivel jap�n sz�rmaz�s� vagyok, szinte k�teless�gem tudni haz�m aut�m�rk�it. Ez a h�rom fura alak� piros jel azt hiszem a Mitsubishi jele…

Sz�val csak megy�nk az �ton, k�zben besz�lget�nk. F�leg arr�l, hogy „v�szelj�k”’ �t ezt a kis id�szakot. Kital�ltunk p�r �tletet, hogyan tal�lkozhatn�nk, hogy ne legyen felt�n�. Most okoskodtuk ki, hogy egy sarokkal el�bb kitesz, mert ha Sai otthon van, akkor el�g �rdekes lenne, ha egy tan�rom hozna haza. T�nyleg, a kab�tot �s egyenruh�t hogy fogom kimagyar�zni? R�vid gondolkod�s ut�n kieszeltem: h�tul beosonok, �t�lt�z�k, �s csak ut�na megyek k�sz�nni dr�ga, szeretett b�ty�mnak. Kider�lt az eg�sz felesleges volt, Sai ugyanis nem volt otthon. Mostan�ban m�r h�zon k�v�l is kap munk�kat, sz�val ez most j�l j�tt. Gyorsan megeb�delek (a tegnap este rendelt marad�k mexik�i pizz�t), ut�na szob�mban �t�lt�z�k �s tanulok. Kicsit csin�lok h�zimunk�t is, mivel Sai j�indulattal nevezhet� lust�nak is. B�r nagyon szereti a rendet, de csak az � szob�j�ban pakol. Legal�bb oda nem kell betennem a l�bam. Egyszer m�gis bementem, de akkor is megkaptam a magam�t. De nem tudja, hogy tal�ltam valami �rdekeset…

Nemsok� haza�r, de a k�sz�n�s ut�n r�gt�n megk�rdezte:

- H�, minden rendben? Ideges vagy.

- Minden rendben van. Mi�rt? – hangon term�szetellenesen magas volt.

- Egy fi� van benne igaz? – k�rdi egy g�nyos vigyorral. Ut�lom, amikor �gy n�z, r�ad�sul r�gt�n eltal�lta. M�r k�r tagadnom.

- Igen, �s akkor mi van? – karjaimat keresztbe fonom mellkasomon �s nekid�l�k a falnak.

- Nekem semmi bajom, de ha anyu megtudja… Tudod mennyire f�lt t�ged, nem e �tver valami idi�ta…

- Nem mered… - sziszegem. Sebaj, megvan m�r, hogy mivel zsarolom meg.

- De igen.

- Ha m�r �gyis anyut h�vod, besz�molsz neki arr�l a porn� DVD-r�l a szob�dban? – k�rdezem g�nyosan. Na, erre l�pj valamit! Term�szetesen a hat�s nem maradt el. Falfeh�r lett az arca, �s d�bbenten n�zett r�m. Gy�zelem! Egy kicsit m�g r�teszek egy lap�ttal. Jaj de j� ilyenkor gonoszkodni!!

- �s amikor nem vagyok itthon, akkor beteszed a lej�tsz�ba, �s sz�rakozol egy kicsit?

- Hagyd m�r abba! J�l van na, beismerem, csak hagyj b�k�n! Am�gy is mi k�z�d van hozz�?

- Ha nem k�psz be anyunak, hogy valakit szeretek, akkor �n se foglak. �ll az alku?
- Rendben!